A mechanika a mozgások jelenségeivel foglalkozik. Két fő része a Kinematika és a
Dinamika. A statika, amely az erők leírásával és az egyensúlyi feltételekkel foglalkozik, a
dinamika speciális eseteként fogható fel. Ahhoz, hogy a mechanika alapjait könnyebben
megértsük, a kinematikával kell foglalkoznunk részletesen.
Kinematika-mozgások leírása
Akkor tekintünk pontszerűnek egy testet, ha a mozgás leírásakor a lényeges
távolságokhoz képest a test mérete elhanyagolható.
Mozgásról akkor beszélünk, ha a test helye változik időben. Egy test mozgását akkor
ismerjük, ha bármelyik pillanatban meg tudjuk adni a helyét.
A mozgás pályája az a görbe, amelyen a test mozgása során halad.
1.1. Egyenes vonalú, egyenletes mozgás
2008.01.20. 11:21 :: peiszisz
Ha egy test mozgáspályája egyenes, és az általa megtett út egyenesen arányos az út
megtételéhez szükséges idővel.
A megtett út (s) és a megtételéhez szükséges idő (t) hányadosa a sebesség: Jele (v),
mértékegysége: m/s.
Ha a kezdeti feltételek szerint a v sebességű egyenes vonalú egyenletes mozgást végző
test a t=0 idıpontban az s= s’ helyen van, akkor a mozgást az (s = s’+ vt) összefüggés írja le.
megtételéhez szükséges idővel.
A megtett út (s) és a megtételéhez szükséges idő (t) hányadosa a sebesség: Jele (v),
mértékegysége: m/s.
Ha a kezdeti feltételek szerint a v sebességű egyenes vonalú egyenletes mozgást végző
test a t=0 idıpontban az s= s’ helyen van, akkor a mozgást az (s = s’+ vt) összefüggés írja le.
Szólj hozzá!
1.1.1. Átlag és pillanatnyi sebesség
2008.01.20. 11:16 :: peiszisz
A mozgást végző test t idő alatti átlagsebessége a t idő alatt megtett teljes út és a t idő
hányadosa:
Mozgás közben a test sebessége változhat, ezért a fizikában használatos a pillanatnyi
sebesség, mint a mozgás egyik jellemző mennyisége. ( Ezt az értéket mutatja például az
autó sebességmérő műszere).
hányadosa:
Mozgás közben a test sebessége változhat, ezért a fizikában használatos a pillanatnyi
sebesség, mint a mozgás egyik jellemző mennyisége. ( Ezt az értéket mutatja például az
autó sebességmérő műszere).
Szólj hozzá!
1.1.2. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás
2008.01.20. 11:14 :: peiszisz
Ha a mozgás pályája egyenes és a sebességváltozás nagysága egyenesen arányos a
közben eltelt idıvel. A mozgást végző test sebessége változik az időben. A
sebességváltozás gyorsaságának mértékéül vezetjük be a gyorsulást.
mértékegysége: m/s².
közben eltelt idıvel. A mozgást végző test sebessége változik az időben. A
sebességváltozás gyorsaságának mértékéül vezetjük be a gyorsulást.
mértékegysége: m/s².
Szólj hozzá!
1.1.3. A szabadesés
2008.01.20. 11:10 :: peiszisz
A nyugalmi állapotban elengedett testek tömegvonzás okozta mozgása a szabadesés. A
szabadesést egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásnak tekintjük, így a fenti
egyenleteket felhasználva:
ahol g a nehézségi gyorsulás, értéke: 9,81 m/s² .
Abban az esetben, ha a test méretei a kölcsönhatás során nem elhanyagolhatók, kiterjedt
testről beszélünk. A kiterjedt testeket két nagy csoportba soroljuk, a merev testek és
deformálható testek csoportjaiba. Először a merev test mechanikájával foglalkozunk.
szabadesést egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásnak tekintjük, így a fenti
egyenleteket felhasználva:
ahol g a nehézségi gyorsulás, értéke: 9,81 m/s² .
Abban az esetben, ha a test méretei a kölcsönhatás során nem elhanyagolhatók, kiterjedt
testről beszélünk. A kiterjedt testeket két nagy csoportba soroljuk, a merev testek és
deformálható testek csoportjaiba. Először a merev test mechanikájával foglalkozunk.
