feltöltött fémlemezt. Függesszünk közéjük cérnaszálon egy kisméretű fémtárgyat vagy
grafitporral bevont pingponglabdát.
Azt tapasztaljuk, hogy a labda lengésbe jön, és a két lemez érintése során töltéseket szállít át a nagyobb potenciálú lemezrıl a nulla potenciálú lemezre. A töltésszállítás mindaddig tart, míg elegendő nagy a potenciálkülönbség.
Az ilyen töltésáramlást konvekciós áramnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy a töltések
mozgása anyagárammal jár együtt.
Az elektromos töltések adott helyen való áthaladása az elektromos áram. Az áram
intenzitását az áramerősség jellemzi, amely megmutatja, hogy mennyi töltés halad át az adott helyen egységnyi idő alatt. Jele: I, nagysága: I = (delta) Q/ (delta)t, ahol Q jelenti a vezető teljes keresztmetszetén t idő alatt átáramló töltés mennyiségét.
Az elektromos áramerősség mértékegysége az amper, jele: A. Az 1 A erısségő áram
esetén a vezető minden keresztmetszetén 1 s alatt 1 C töltés halad át.
Egyenáram ( stacionárius áram ) esetén az I = (delta)Q/ (delta)t hányados állandó értéked ad, függetlenül a (delta)t nagyságától.
Abban az esetben, ha ez a hányados nem állandó, akkor értéke az adott időtartamra
vonatkozó átlagos áramerősséget adja meg. Az áram iránya megállapodás szerint a pozitív
töltések mozgási iránya. Ez azt jelenti, hogy az áram iránya a fémekben ellentétes irányú az elektronok tényleges mozgási irányával.
