Egyenlettel kifejezve: (delta alfa) = w×(delta)t, ahol (delta alfa) a szögelfordulás, (delta)t a szögelfordulás ideje, w pedig a szögsebesség. Egyenletes forgómozgást végez, például a lemezlejátszó korongja. A forgó merev test minden pontja körmozgást végez és sebessége a v= (omega)×r összefüggéssel adható meg. Érzékelhető, hogy minél távolabb megyünk forgástengelytől, az elemi részecskék sebessége egyre nagyobb lesz. Ezért a forgómozgás leírására a sebesség nem alkalmas, ezért helyette a szögsebességet használjuk. Használjuk még a periódusidőt, amit T-vel jelölünk, valamint a fordulatszámot, ami a periódusidő reciproka (jele: n, vagy f.).
Egyenletesen változó forgómozgás esetében a szögelfordulás a forgástengely körül
időben változó lesz, mégpedig úgy, hogy az éppen az idő négyzetével lesz arányos. Az
arányossági tényezıt β-val jelöljük, és szöggyorsulásnak hívjuk. Dimenziója: 1/idő a
négyzeten, mértékegysége: 1/s². Abban az esetben, ha a test álló helyzetből indul, az
egyenletesen változó forgómozgást leíró összefüggések a következık:
H a időmérés kezdetén a test már forgott (van kezdő szögsebessége),
