HTML

Linkblog

1.1.4. Merev test

2008.01.20. 11:08 :: peiszisz

   Merev testről beszélünk, ha a test a rá ható erők hatására elhanyagolható mértékő
alakváltozást szenved. Bármely két pontja közötti távolság állandó marad.
A merev testet érő hatás nemcsak az irányától és a nagyságától függ, hanem hogy, hogy
hat a testre. Ezért fontos ismernünk az erő hatásvonalát és támadáspontját.

Erő hatásvonala: Az az egyenes, amely mentén az erővektor hat, az erő
hatásvonalának nevezzük.

Támadáspont: Az a pont, ahol az erőhatás a testet éri, az erő támadáspontja. Az erő
támadáspontja a hatásvonala mentén eltolható.

Tapasztalatból tudjuk, hogy amennyiben a testre egy olyan erő hat, amelynek
hatásvonala nem megy át a tengelyen, a test gyorsulva forogni kezd. Ez a jelenség a
forgatónyomaték, amely az erı és erőkar szorzata kapunk.

Erőkar: Az erő hatásvonalának a tengelytől mért távolsága az erőkar.

Forgatónyomaték: Az erő adott tengelyre vonatkozó forgatónyomatéka az erő
nagyságának és az erőkarnak a szorzata.
                                                 M=F×x
ahol M a forgatónyomaték, F az erő és x az erőkar. Mértékegysége: Nm.

Merev test egyensúlyának feltétele: A rá ható erők eredője és az erők valamely pontra
vonatkozó forgatónyomatékainak összege nulla legyen. Ha az eredő nem nulla, a test
gyorsul. Ha a forgatónyomaték-összeg nem nulla, a test gyorsuló forgást végez.



Csak olyan eseteket tárgyalunk, amelyekben a merev testre ható erők egy síkban hatnak.























Szöget bezáró erők összege: Az ábra látható az F1 és F2 erő melyek nem
párhuzamosak egymással. Támadáspontjukat eltolhatjuk hatásvonalaik metszéspontjába,
így már összegezhetjük őket. Az erők eredıjét szintén eltolhatjuk a hatásvonaluk mentén.
Ez akkor fontos, ha a hatásvonalaik metszéspontja a testen kívül van.

Erőpár : A párhuzamos hatásvonalú, ellentétes irányú, egyenlőnagyságú erő neve az
erőpár.

Az erőpár forgatónyomatéka a forgástengely helyétől függetlenül M=Fxd, ahol F az erők
nagysága, d pedig a hatásvonalaik távolsága. Megállapítható, hogy egy erőpárt
legegyszerűbben egy másik erőpárral tudjuk kiegyensúlyozni.

Ha egy merev testet egyensúlyi helyzetéből kimozdítunk, az új helyzetben az eredő és a
forgatónyomaték általában nem nulla. Ha ebben a helyzetben a testet magára hagyjuk,
három dolog lehetséges. A test visszatér egyensúlyi helyzetébe, új egyensúlyi helyzet
elérésére törekszik, vagy abban a helyzetben marad, amelybe elmozdítottuk.


Egyensúlyi helyzetek :

Stabil: Azt az egyensúlyi helyzetet, amelybe a test kismértékő kimozdítása után
visszatér.

Labilis (bizonytalan): Azt az egyensúlyi helyzetet, amelyből a testet bármilyen kis
mértékben kimozdítva, a test tovább mozog, új egyensúlyi helyzet elérésére törekedve,
labilis egyensúlyi helyzetnek nevezzük.

Közömbös (indifferens): Az az egyensúlyi helyzet, amelyből testet bármilyen
mértékben kimozdítva, a test új helyzetében szintén egyensúlyi helyzetben lesz.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://physical.blog.hu/api/trackback/id/tr83304203

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása