papírdarabokat magához vonzz, viszont ha egy másik megdörzsölt mőanyag vonalzót
közelítünk hozzá, taszítani fogja azt. Általánosan is igaz, hogy dörzsölés hatására kétféle
elektromos állapot jön létre, és ez az állapot attól is függ. hogy mivel dörzsöljük az illetı
anyagot.
Az elektromos állapotban lévı test elektromosan töltött, illetve a testnek elektromos
töltése van. Az azonos töltéső anyagok taszítják, míg az ellentétes töltéső anyagok vonzzák egymást. A bırrel dörzsölt üvegrúd töltését pozitívnak, a posztóval dörzsölt ebonitrúdét negatívnak nevezzük. Dörzsöléskor csak szétválasztjuk a töltéseket.
Töltés a semmibıl nem keletkezik, és nem is tőnhet el. Zárt rendszer töltése állandó.
Vezetık és szigetelők
Próbáljunk egy kezünkben tartott fémrudat dörzsöléssel feltölteni, azaz elektromos
állapotba hozni. Ez csak akkor sikerül, ha a fémrudat egy mőanyag vagy üvegnyélhez
erısítjük és így dörzsöljük. Ekkor a fémrúd az egész felületén töltött lesz, de ezt a töltést
azonnal el is veszíti, ha valamelyik pontjában hozzáérünk az ujjunkkal. Ezzel szemben nem
veszíti el töltését egy feltöltött plexirúd, ha egy ponton megérintjük. Joggal feltételezhetjük, hogy a töltések a fémekben igen mozgékonyak, de pl. a plexirúdban már nem. Az elektromos állapotot a fémek nagyon jól tudják közvetíteni, azaz jó vezetők. A plexirúd pedig jól szigetel, azaz rossz vezető. Ennek megfelelıen a vezetés és a szigetelés nem határolható el élesen egymástól. Jó vezetıknek tekintjük a fémek, az emberi test, a grafit, a föld, az elektrolitok, stb. Jó szigetelı, azaz rossz vezetı pl. a plexi, az üveg, a porcelán, a desztillált víz, stb.
Coulomb törvénye
Coulomb törvénye szerint két pontszerő töltés között ható erı egyenesen arányos a két
töltés szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévı távolság négyzetével, azaz
A törvény felállításához nem kellett a töltéseket mérıszámokkal jellemezni. A törvény
lehetıséget ad a töltés egységének definiálására. Gyakorlati szempontok miatt ( SI rendszer ) azonban a töltés egységét a Coulomb törvénytıl függetlenül választották meg. Ezt a töltésegységet Coulomb-nak nevezzük, jele: C. A k arányossági tényezı értéke közelítıleg:
Eszerint 1 C töltése annak a pontszerő testnek van, amely egy másik , ugyanakkora
töltéső pontszerő testet 1 méter távolságból 9 ×10^9 × N erıővel taszít. A valóságban ekkora töltést kis- mérető testeknek nem adhatunk, csak a töredékét.
Ha egy ponttöltésre egyszerre több erı hat, akkor a tapasztalat szerint érvényes a
szuperpozíció elve, azaz a Coulomb törvény segítségével kiszámított erık vektori összege
adja meg az adott ponttöltésre ható eredı erıt.
