Hétköznapi tapasztalatok alapján jól ismert halmazállapot-változás, például a fagyás,
olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás, de talán kevésbé ismert fogalom a szublimáció.
Ezek az állapotváltozások az ún. elsőrendű fázisátalakulások. Ez azt jelenti, hogy egy anyagra jellemző hőmérsékleten ugrásszerűen változnak a fizikai jellemzők.
Ezek az anyagra jellemző hőmérsékletek – olvadáspont, fagyáspont, forráspont, stb. – nagyban függnek a külső hatásoktól, elsősorban a nyomástól.
A tapasztalatok szerint a fázisátalakuláshoz szükséges hő mindig az átalakulást szenvedő anyag tömegével arányos. Q = Lm.
Az anyagra jellemző L állandó, a folyamattól függően olvadáshő, párolgáshő, illetve
forráshő néven ismert, és számértéke megadja az egységnyi tömegő anyag halmazállapotának megváltozásához szükséges hőmennyiséget. Minden anyaghoz tartozik egy meghatározott hőmérséklet, amely felett az adott anyag csak gáz halmazállapotú lehet, és bármilyen nagy nyomással sem cseppfolyósítható.
Ez a hőmérséklet az anyag kritikus hőmérséklete. Az éppen kritikus hőmérsékleten lévő gáz lecsapódásához szükséges nyomás a kritikus nyomás.
2.9. Halmazállapot-változások, fázisátalakulás
2008.01.13. 17:20 :: peiszisz
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://physical.blog.hu/api/trackback/id/tr65295815
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
