Ha a magot alkotó nukleonok saját tömegét összeadjuk, akkor nagyobb értéket kapunk,
mint a mag tömege. Ez a jelenség a tömegdefektus (tömeghiány). Képlettel:
Z · mp + (A-Z) · mn > M
E tényhez tarozik még egy kísérleti tapasztalat. Például, amikor egy deutériummag
létrejön, ami egy protonból és egy neutronból áll, azaz a nukleonok kölcsönhatásba kerülnek,
egy igen nagy energiájú elektromágnes foton távozik el, tehát a folyamat energiafelszabadulással jár.
Összetett magoknál a nukleonok beépülése természetesen több lépcsıben
zajlik. A folyamatot megfordíthatjuk. Ha a nukleonokat újra szét akarjuk szakítani, azaz
kötéseket felbontani, akkor ehhez az elektromágneses sugárzás által elvitt energiát kell
befektetnünk. A magyarázat a relativitás-elméletben megfogalmazott tömeg-energia kapcsolat segítségével adható meg. A hiányzó tömegnek megfelelı energiát a keletkezı és eltávozó fotonok viszik magukkal.
A tömeghiánynak megfelelı energia a kötési energia: M · c2 = Eköt.
Az tömeg-energia ekvivalenciájának elve alapján tehát a folyamatok tömeg és energia
egységekben is leírhatók.
4.3.1. A tömegdefektus
2008.01.10. 20:16 :: peiszisz
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://physical.blog.hu/api/trackback/id/tr2292632
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
