valamint a tekercs meneteit széthúzzuk, a rezgőkörből kialakul, az ún. dipólusantenna.
A dipólus egyrészt abban különbözik a zárt rezgőkörtıl, hogy a kapacitás és az
önindukció nem egyetlen helyre koncentrálódik, másrészt jelentős mennyiségű energiát
sugározhat ki a környezetébe. Ha a dipólus egy oszcillátor rezgıkörének közelében helyezünk el, akkor az indukció miatt a dipólusban is elektromágneses rezgések alakulnak ki, melyeket a dipólus elektromágneses hullám formájában kisugároz.
Az elektromágneses hullámok vákuumban a fény terjedési sebességével terjednek tova.
Valamint rájuk is igaz a mechanikai hullám jelenségei:-visszaverıdés, -törés, -elhajlás, -
állóhullám, -interferencia, -Doppler-hatás. Az elektromágneses hullámok transzverzális
hullámok, hiszen egy tetszőlegesen kiválasztott magfigyelési pontban az E és B merılegesek egymásra, a terjedési irányra.
A váltakozó áramok nem túl nagy frekvenciák esetén ún. kvázistacionárius hullámok, ami azt jelenti, hogy a vezeték mentén egy adott pillanatban az elektromos térerısség gyakorlatilag mindenütt ugyanakkora. Egészen más a helyzet nagyon nagy frekvenciájú feszültségforrás alkalmazásakor. Az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságai is e frekvenciák, illetve hullámhosszaktól különbözıek.
